Talán mérhetetlenül naív vagyok.Ennek ellenére felmerül bennem a színjátszás képzete is.V
ajon komolyan gondolod e mikor kiejted a szádon eme pregnáns szócskát: Bocsánat?
Vagy
csak szimplán misztifikáció hogy ne hatoljak át a homályon,álarcod felé? Hogy ne tudatosuljon bennem a koholt fantazmagórád?! Lehet hogy számodra ez a szó teljesen nihil.
De eme illuzórikus kijelentéseddel,pillanatokon belül a szívembe hasíthatsz ami úgy törik majd össze mint egy vékony üveglap.Mert az Én szívem bizony üvegből van,briliánsokból és apró kristályszemcsékből kirakva.
-Azonban lehet csak megtöredezik,kicsiny és mély repedéseket hagyva maga után,de az mégfájóbb-
TE tudod hogy ki is vagy valójában? TE tudod hova tartozol? !
adrii
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése