Egyedül a ligetben.Csend van.Csak a magányosság szelét érzem ahogyan hátamhoz ér,majd elsuhan melettem.Mégcsak tíz perce időzök eme csodálatos környezetben,mégis olyan,mintha évek óta itt lennék már.Mintha megállt volna az idő,a körforgás,s körülöttem minden elhalt volna majd újjáéled.Kibontakozik.
A madarak vígan zengik fülembe az élet dalát,a Nap sugarai tükröződnek a tó felszínén.
Hallom ahogyan a fák azt súgják nékem,itthon vagy.Ez a Te búvóhelyed!
Hallom leveleik rezdülését,minden apró mozzanatát.
A patak csobogását,a szívem dobbanását.Erősen ver,egyrecsak erősebben,ritmustalanul,szinte majd kiugrik.Lelkem végre boldog mert tudja itt jó helyen van,biztonságban,miképp a természet szemmel követi,vigyáz reá.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése